2016. január 6., szerda

*Becca Prior* It Is What It Is / Tizenhetedik fejezet




Becca Prior
It is What it is

Tizenhetedik fejezet
  Harry arra ébredt, hogy Louis mocorog mellette. Gyorsan átölelte, és magához húzta, mire a vékony hang helyett enyhe dörmögést hallott.
– Olyan meleg vagy, mint egy kályha.
   A herceg szája azonnal felkunkorodott, a szerszáma pedig életre kelt, pusztán attól, hogy megérezte a fiú gömbölyű fenekét a hasához dörgölőzni.
– Ez az első éjszakánk együtt, és nem elég, hogy egy menet után kidőlsz, de még sértegetsz is? – kérdezte Harry, és beleharapott a másik vállába.
– Aúúú… először is, te aludtál el, nem én… Másodszor, nem tehetek róla, de már izzadok, úgy süt belőled a forróság.
– Mindjárt fogsz te ennél sokkal jobban is izzadni! – ígérte a herceg, és a hátára fordította a kecses testet. Már csúszott is lefelé, és mire Louis kipislogta volna a szeméből az álmot, máris Harry forró ajkait érezte meg éledező szerszámán, ahogy körülfogják, és a nyelvével simogatni kezdi.
– Mmmmm…. ezzel akarsz kiengesztelni? – kérdezte a varázsló, mire Harry tele szájjal helyeselt, és nagy kezébe vette a kis heréket, hogy lágyan megszorítsa őket. – Jó…jóóóóó…– motyogta Louis, és a fejét hátrahajtotta, ahogy talpra húzta a lábait, és ujjaival a selymes hajzuhatagba túrt.
  Harry ilyet még sosem csinált senkivel, ahogy sok minden mást sem, amit eddig csak Louis-nak tett meg, de annyira természetes volt, hogy fel sem tűnt neki. Örömmel kényeztette, és közben a hasát simogatta nagy tenyerével.
   Louis már teljesen éber volt, és kinyitotta a szemét. A hold fényénél tökéletesen látta, ahogy Harry mélyen a szájába veszi, aztán arcát behorpasztva csúsztatja ki belőle, majd kidugja a nyelvét, és körberajzolja a gömbölyű makkot. Louis nyögdécselni kezdett, amitől Harry csak még nagyobb kedvet érzett, hogy kínozza egy kicsit. Hiába húzta a haját a kicsi kéz, ő a saját elképzelései szerint izgatta, egyre mélyebbre űzve a vágy erdejében. Mikor már csak zihálás, és fájdalmas nyöszörgés volt a válasz, a száját pedig betöltötte a sós nedv, ami a feszülő hímtagból szivárgott, kicuppantotta a szájából, és felegyenesedve a sarkaira ült. Louis azonnal felemelte a fejét, és nem hitt a szemének. Harry pont most döntött úgy, hogy ennyi elég volt?! Mikor a herceg a hóna alá nyúlt, és olyan könnyen emelte fel, mint egy gyereket, panaszosan morogni kezdett. Harry szemből az ölébe ültette, aztán az ajkát kereste a szájával. Louis átölelte a nyakát, és szenvedélyesen viszonozta a csókot, ami nyers volt és mégis játékos. Kettejük közé nyúlt, egyik kezével a saját, másikkal Harry dárdáját fogta marokra – mert neki nem sikerült volna összefogni a kettőt –, majd lassú tempóban pumpálni kezdte őket. A herceg kéjesen morgott a szájába, és elfelejtett csókolni, annyira ellazult az érintéstől. Louis elvigyorodott, mert nagyon tetszett neki, hogy ilyen hatást gyakorol a férfire, de azonnal felsikkantott, mikor a herceg kutakodó ujjait érezte meg a fenekén.
   Nem kellett sokat gondolkoznia, hogy mi a terv, mert máris magában érzett egyet; majd, nem sokkal később még egyet, ahogy szétfeszítve ült a herceg ölében, és esélye sem volt a menekülésre.
   Harry szíve felgyorsult, mikor megérezte, hogy Louis még ki van tágulva az esti bujálkodástól, és alig tudta magát türtőztetni, hogy ne nyársalja fel azonnal. Mégis erőt vett magán, és inkább csak ujjait járatta benne egy darabig, de mikor érezte, hogy Louis rányomja magát, és kéjesen nyöszörög, miközben a saját nyakán lévő szívásnyomok párjait igyekszik Harryre mintázni, elvesztette az eszét.
– Most ülj bele! Azonnal! – parancsolta, mire Louis teste megvonaglott a szavaitól. Szó nélkül hagyta, hogy a herceg a feneke alá nyúljon, és felemelje. Úgy érezte, ez cseppet sem megerőltető Harry számára, és lenyűgözte az erő, ami sugárzott belőle.
– Gyerünk már! – sürgette ezúttal ő, mire a herceg felkuncogott.
– Olyan egy türelmetlen maszat vagy…
   Louis lenyúlt, beillesztette Harry méretes szerszámát, majd elengedte, mert kitört volna a csuklója, ahogy a herceg magára húzta. Egyetlen, folyamatos nyögés volt csupán, amit Louis hallatott, és már tövig befogadta a hatalmas dárdát. – Ezt már szeretem! – dünnyögte a herceg, és két kezével átfogta a karcsú derekat, majd ringatni kezdte a vékony testet. Louis érezte, ahogy belül is körkörösen mozog, és valamiért ez annyira izgató volt, hogy a torkából kéjes hangok törtek fel, miközben Harry fülét nyalogatta.
– Isteni vagy! Mozogj! Nagyon kívánlak!
   A herceg imádta, hogy Louis ilyen szemérmetlen, és beszél, miközben csinálják, ezért hátrahajolt, és a kezeire támaszkodott, hogy lássa is a gyönyörűséget, aki mocorgott rajta.
– Így jó? Hogy akarod? Beszélj!
   Louis pedig azt imádta, hogy a herceg akkor is parancsol, mikor épp az ő vágyait akarja kiszolgálni.
– Mindenhogy akarom! Azt akarom, hogy csak ezt csináld velem. Nem érdekel semmi. Csak hogy bennem legyél.
Harry kicsit megvadult, és erősen feldobta a csípőjét, amitől Louis felemelkedett és sikkantott egyet. – Igeeeeen! Durván és finoman, gyorsan és lassú tempóban… Elölről és hátulról… Ahhhh! – Újabb döfés. – És persze úgy, hogy alattam fekszel… És azt akarom, hogy egyszerre vegyél a szádba, és én is téged.
   Már csak alig hallhatóan beszélt – persze mikor nem sikoltozott –, mert a hangja cserbenhagyta. – Óóó… és azt is csináld még velem, amit este tettél. A nyelved ott… Ahhhhhh… Az ujjaid…
   Harry nem bírta tovább, mert mindent látott, amit Louis felsorolt, és akarta is, míg bele nem hal a kimerültségbe. 
– Úgy és annyiszor szeretlek, ahányszor csak akarod! Maradjunk itt így, az idők végezetéig! – lihegte Louis nyakába, mikor ismét magához ölelte, és már folyamatosan döfte, mert a vágya eluralkodott rajta. Érezte a feszes izmokat, amik körülötte pulzáltak, a gyönge karokat, amik a nyakába kapaszkodtak, a könnyű testet, ami hánykolódott a lökéseitől, és Louis leheletét a bőrén, ahogy fejét a nyakába hajtotta, mert nem tudta megtartani. Alulról nyúlt fel, Louis karjai alól, és erősen belekapaszkodott a vállaiba. A fiú felemelte erőtlen fejét, mert rájött, hogy mi következik, és látni akarta Harry vágytól eltorzuló vonásait, ahogy erőt gyűjt ahhoz, amit tervez. Egymás szemébe fúrták a pillantásukat, mikor a herceg tiszta erőből kezdett mozogni benne, izmos karjaival leszorítva, hogy ne tudjon elhúzódni.
   Louis beváltotta az ígéretét: sikított, nyögött, ismeretlen nyelven varázsigéket mantrázott, és önkívületbe esett. Harry megigézve nézte, ahogy ellazul az arca, és átjárja a fájdalommal vegyes gyönyör. Eltalálta a titkos kis pontot, amit már az ujjaival is felfedezett, és most újult erővel döfködte, mert érezte, hogy Louis teste mindannyiszor heves lüktetéssel válaszol.
– Ó, szentséges isten! Ott! Pont ott! – nyögte Louis, és próbált kettejük közé nyúlni, hogy marokra fogja a szerszámát, mert úgy érezte, menten felrobban.
– Nem! Most csak így! – szólt rá Harry, mire a fiú ismét engedelmeskedett, a fejét hátrahajtotta, és minden erő kiszállt belőle. Harry még kegyetlenebb behatolásokkal igyekezett kisajtolni az élvezetet, és úgy tűnt, sikerrel jár. A nap épp felbukkant a hegyek fölött, így a hajnali fényben már mindent tökéletesen látott. Louis arca teljesen eltorzult, a vonásai szétmálltak  ahogy közeledett az extázis felé. A szerszáma imbolygott, míg nedve szüntelenül csorgott le a formás makkon, aztán Harry hasára csöpögött, és a mellkasa úgy hullámzott, mintha minden légvételért megküzdene.
– Gyere, édesem! Azt akarom látni, ahogy attól önt el a gyönyör, hogy kitöltöm a testedet!
   Louis tudta, hogy közel a cél. Tenni már nem tudott érte, azon kívül, hogy elengedte magát, teljesen kiszolgáltatva a herceg kénye-kedvére. Belül égett, izzott minden sejtje. Az elméje már kiürült, és várta a robbanást, hogy szikrázó gyönyörrel töltse meg a testét. Tudta, hogy holnaptól varázsereje a sokszorosára nő, mert végre megtalálta azt, akiből annyi energiát meríthet, amennyit csak akar. Harry végtelen tárháza az ősi erőnek, amit csak kevesen birtokolnak. Fogalma sincs róla, de ők ketten, a valaha volt legerősebb szövetséget hozták létre ma éjjel. Egybeolvadt a két fél, és vágyuknak köszönhetően, megszületett az eltéphetetlen kötelék.  Erő és tudás összeforrt.
  Mostantól legyőzhetetlenek!
Ez volt az utolsó gondolat, mielőtt atomjaira hullott a világ. Louis szemei kipattantak, bár vakon meredt a semmibe. A teste hullámzott kívül és belül, amit Harry is tökéletesen érzett. Ő is követte, és gyönyöre minden ismert kéjt sokszorosan felülírt, mikor Louis testébe robbant. Az ő tudata is elmosódott, csak a hófehér fényt érzékelte, ami beborította őket.



.

24 megjegyzés:

  1. te engem kínzol.
    ez így.....mehet tovább, mert gyönyörű volt #.#

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy a második résznél sem unalmas a szex... de mindenből megárt a sok ;)
      <3

      Törlés
  2. Magasságos...Egek!!!
    Én ide már nem tudok mást írni. Wow, Just Wow!!!
    "Egybeolvadt a két fél, és vágyuknak köszönhetően, megszületett az eltéphetetlen kötelék. Erő és tudás összeforrt.
    Mostantól legyőzhetetlenek!"
    Ezt olvasva, csak egy dolog járt a fejemben...Mi lesz itt még gyerekek?!?!
    Imádom!

    ~ AA

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem, bármi is lesz, kitartotok a végéig.
      BÁRMI!!
      mert mi is legyőzhetetlenek vagyunk <3...

      Törlés
  3. A vége *---*
    Minden második mondattal megöltél, ez tény. De a vége. Az volt, ami megadta a kegyelem döfést (haha).
    Louis ereje, csak mert Harryvel együtt vannak. Jézusom. #.#
    A valaha volt legjobb páros *---*
    Imádlak Becca, köszönöm szépen! Szükségem volt már erre, mert a tanulásból ki sem látszottam. :DD <3
    #Best #Thankyou #OurWriter(:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tanulás nehezebb műfaj, mint bármi más a világon. Kitartást hozzá. Nehéz megtalálni a kulcsot, de ha sikerül, utána nincs olyan, amit nem tudsz megtanulni. Az én titkos receptem a jegyzetelés... bármikor, bármit meg tudok tanulni, ha kijegyzetelem...
      Én is szeretlek, és örülök, ha segíthetek néha kikapcsolni egy kicsit <3

      Törlés
  4. Hat ez gyonyoru volt !!!Foleg a vege❤❤❤

    VálaszTörlés
  5. Szia

    Látszik, hogy vége a pihinek, mert nem tudok minden részt azon a napon elolvasni, de mindig behozom magam.

    Hát ez nem semmi volt.És, hogy nő az ereje most egymásra találtak? Márcsak együtt kell maradniuk és persze megtalálni Csillag csikóját.
    De ki gondolta volna, hogy Louisnak ilyen kis piszkos szája van. :)

    K

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem, ha egyszerre olvasol két részt, vagy akár hármat, az sem olyan nagy baj. Én például jobban szeretem egybe a dolgokat.
      Louisról az elejétől tudtuk, hogy nincs problémája a szexuális önkifejezés terén ;)
      puszillak

      Törlés
  6. imádoooom*----* csodálatos volt!!!!
    xX

    VálaszTörlés
  7. Ez olyan hihetetlenül érzéki, és varázslatos volt, hogy alig kapok levegőt...Hozzá tudnék szokni minden nap egy ilyen fejezethez. Elkényeztetsz.
    Amúgy mikor kelnek ezek???
    Oké, megértem, hogy a világ legformásabb pasija mellett nem lehet aludni, de a hajnalba kelés a holdsugárral...délbe sem lehet kirángatni az ágyból nem hogy hajnalba...
    Reggeli szopás. Örök kedvenc. Te tényleg tudod, mi kell nekem, hogy feldobd a hangulatom. A MTF-ben is az egyik legjobb jelenet volt...Tisztán emlékszem. Alfi feküdt Louis hasán, és így ébresztette Harry a takaró alól azt nyögve, hogy „hello sunshine”. Esküszöm bekönnyeztem. Oké. Újra fogom olvasni. Megint. Hiányzik az a blog. Nagyon!!:(
    A maszat hivatalosan is bekerült a kedvenc becenevek listába. Imádom! Nagyon kis édes
    A szeretkezés eszméletlen volt, még mindig ennyi idő után is meglepődök, hogy hogy a picsába bírsz ilyen marha jól fogalmazni...És ilyen mocskos elemek... Kinyírsz.
    A égével megmelengetted a szívem...Gyönyörű. Gyönyörű, hogy ekkora harmónia van köztük. Én sose fogok tudni senkit így szeretni, az tuti.
    Istennő vagy.
    KÖSZÖNÖM
    ~B xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez nem számít felkelésnek ;) Egy jó kis szexre azért téged is rá lehetne venni hajnalban, fogadjunk...Tényleg!! Emlékszem, az MTF-ben mennyire imádtad a "hello, sunshine-t" :))) Maszatot én is szeretem. De a kicsi az örök favorit.
      Én nem érzem, hogy olyan különleges lenne, ahogy szexet írok, de neked legyen igazad,...

      Az SSFA-ban van egy link, ami alatt megjelöltelek... khmmm.... benne van a kedvenced... ---ra ülés, és más nyalánkságok ;)

      Törlés
  8. Egyáltalán nem számítottam egy reggeli kalandra a 17. részbe megleptél<3 Nagy tetszett köszönöm a részt. Na meg az hogy egybeforrtak együtt legyőzhetetlenek *.* te kiakarod nyírni az olvasóid igaz? áhh nagyon tetszett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, Úgy gondolom, ha kihalnak az olvasóim, akkor elmehetek egy két éves hiatusra legalább :P:P
      Viccet félretéve, szerintem ezek a részek lélek, vagy pulzusszám emelőek... úgyhogy vehetjük kardio edzésnek is ;)
      nem lesz bajotok, ígérem. <3

      Törlés
  9. Na először is. Én tegnap amikor olvastam nagyon örültem a végének, mert olyan szép volt...Most viszont kicsit megdöbbentem második olvasásra. Ugye Lou nem csak ezt akarta Harrytől?????????????????????????????????????????????????????
    Csak nekem tűnt úgy???
    “Tudta, hogy holnaptól varázsereje a sokszorosára nő, mert végre megtalálta azt, akiből annyi energiát meríthet, amennyit csak akar.”
    Ettől éreztem út. De nagyon-nagyon-nagyon remélem, hogy full kretén vagyok és csak már annyira pánikolok a rossztól, hogy mindenbe azt látom. Főleg, hogy elolvastam a többi kommentet és látom, mindenki haldoklik a gyönyörtől és csak én látom ebbe is a szart. Eszméletlen vagyok, de tényleg.:( Amúgy tök furcsa, mert mindegyik blogodban másik Lout képzelek el és másik Harryt. Itt 2016-os Harry van és 2011-es Louis. Fogalmam sincs miért, de valahogy az a Louis a legcsibészebb szerintem. És így olyan gyerek fejet képzelek neki és meg kell, hogy mondjam brutál jól néznek ki így is! Pont a gépem mögött van egy hatalmas kép Louisról a falon, na és arra ránézve egyből a kis varázsló jut eszembe. Kantár, fehér ing, kócos haj, nulla borosta. Ahw.
    Nem igazán tudok még mit írni, majd ha halad tovább a sztori akkor megint okoskodok egy pár sort. :D Ez csak szimplán szép volt, (bár látod én még ebbe is látok két értelműtXD).
    És már csak pár óra és kövi ááááá
    *----------------------------------------*
    Végre találtam wattpadon egy sztorit ami eltereli a figyelmem és tudom olvasni. Majd szólj ha érdekel mert szerintem brutál jó.
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel már kint van a következő rész, válaszolhatok érdemben:
      Hogy Louis szándékai tiszták-e az még persze nem derült ki, de az igen, hogy mindenben igazad volt... a mmm----maszat megszólítástól kezdve, egészen az átverésig... Látod, nem mindig a többségnek van igaza ;) Van, aki azt is meglátja, amit mások nem. Ez mondjuk általános larrie tulajdonság, de ezúttal te voltál a kommentelők közül a legszemfülesebb ;)

      Nagyon érdekes volt, amit a karakterekről írtál. Most, életemben először, én is végiggondoltam a dolgot, és rájöttem, hogy teljesen igazad van!!!!!!!!!!! Én is minden sztoriba másképp képzelem el őket. A tanítvány Louis-a egyértelmű... a szemüveges, húzentrógeres professzor eltéveszthetetlen. Harry ott talán a 13-as,,,, az SS-ben nekem harry, elegáns, és vagány, nem túl hosszú hajjal, Louis a mostani. És ide,,,hmmmm...ide talán a tavalyi Harryt képzelem, a vállára érő hajával, és Louist én is borotvált, simaképű kis fickónak, de nem a fetus jellegűt, inkább a tavaly télit... akkor mondhatnám, hogy a tavaly téli larryt írtam meg;) Na, ez jó zagyvára sikerült, bocsi, de belefeledkeztem a dologba, és nem akarom már kitörölni.

      Nagyon várom, hogy mit szólsz a folytatáshoz. NAGGGGYON!!!

      Igen, kérem szépen a linket!!! <3<3 pusziiiiiiiiiiiii

      Törlés
  10. 'Egybeolvadt a két fél, és vágyuknak köszönhetően, megszületett az eltéphetetlen kötelék. Erő és tudás összeforrt.
    Mostantól legyőzhetetlenek!
    Ez volt az utolsó gondolat, mielőtt atomjaira hullott a világ."
    Úristen annyira tetszett ez a része *-* urán atyám elbűvölő <33
    Én már nem tudok,mit írni..:(
    <3
    XX Dorina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy találtok olyan részeket, amiket még idézni is érdemes, pedig ez "csak egy mese".... Ha sikerül valami olyan érzelmi pluszt beletennem, ami meghat, vagy megérint, az nekem a legnagyobb öröm <3<3

      Törlés
  11. Ez megint ütött, de a vége gyanús, ahogy Luna írta! Nekem is nagyon úgy tűnt, és félek, de kegyetlenül... Nem, nem és nem! Csak mindig mindentől rettegünk, ugye?? Ajj, ne már Becca...
    Mostantól legyőzhetetlenek! Mindig azok, mindehol! ❤❤
    Basszus muszáj lesz tovább olvasnom, pedig már éjfél is elmúlt, de idegesít ez a dolog, és kivagyok!

    VálaszTörlés
  12. Egy újabb éjszaka, amit én tettem tönkre... sajnálom. de azt hiszem, ma már befejezed, addig, amíg kint van. Nem hiszem, hogy képes lennél itt abbahagyni, ha jól ismerlek...
    Igen, ők legyőzhetetlenek, de a világ mindig ellenük van :((((

    VálaszTörlés
  13. Jah persze miért ne?? Villmcsapás és megint dögöljek meg ugye? Ez nem fair dolog, mert lasan darabraimra hullok és megszűn÷k létezni. Annyira gyönyörű volt megint, hogy olvadotam a gyönyörtől kezdek félni nagyon, érzem, hogy hamarosan letörölöd az arcunkról a mosolyt, úgyhogy próbálom kiélvezni minden pillanatot, de közben mentálisan felkészülni szerény szokásodra, hogy "Fogalma sincs róla, de ők ketten, a valaha volt legerősebb szövetséget hozták létre ma éjjel. Egybeolvadt a két fél, és vágyuknak köszönhetően, megszületett az eltéphetetlen kötelék. Erő és tudás összeforrt.
    Mostantól legyőzhetetlenek!"- Na most én ettől egyszerre HALTAM KI és aggódtam magam halálra, igen mindkettő végzetes nincs esélyem a túlélésre. Szóval most rettegésben élem az életem, közben viaskodom a tüdőmmel, hogy vegyen végre levegőt, mert ez így nem lesz jó. MIÉRT ILYEN CSODÁLATOS ÉS SZÉP EZ EZ ÉS EGYBEN AGGASZTÓ? a könnyeim is kicsordultak, mikor azt a részt olvastam. IMÁDOM IMÁDOM IMÁDOM!!! ♥ ♥ ♥

    VálaszTörlés
  14. Drága Becca! Nem tudok milyen mentséget mondani, amiért hosszú ideig nem írtam kommentet. Sajnálatos módon olvasni sem volt energiám, így nagyon sokat kellett bepótolnom. Végre el tudtam jutni erre a blogra is és el sem tudom képzelni hogy tudtam létezni az írásaid nélkül! A kezdetek kezdetén, még amikor elkezdted a MTF-et, azt mondtam, ezeket nem lehet űberelni. Na most sikerült! Te magad voltál az, aki a kedvenc blogomat(A Tanítványt) felülműltad, ami ráadásul a te saját írásod. Nem tudom hogy ez egyáltalán érthető-e.. Rengeteget fejlődtél, már ha az lehetséges egyáltalán, hiszen olyan tökéletesen írtál régebben is, de ez, ez hihetetlen! Képtelen vagyok megállni az olvasással! És tényleg nagyon sajnálom hogy nem tudtam írni, remélem el nézed nekem :/ sajnos volt egy-két problémám egészségügyileg, mindegy is, remélem jó sokáig olvashatjuk még ezt!! <3 Sajnos a tanítvány második részét nem tudtam még elolvasni, anyagi gondok miatt, de remélem egyszer eljutok odáig is, hogy az a műved is lenyűgözzön!
    Visszatérve az It is what it is-hez, egyszerűen IMÁDOM a rabja lettem, pedig csak egy napja kezdtem el! Komolyan, remélem jó hosszúra sikerül majd! :) Csak így tovább, folytatom is tovább az olvasást!
    Xx Zsófi!

    VálaszTörlés