Elismerem a hibáimat: a Larry Christmas szervezése nem tartozott az erősségeim közé. Egyáltalán nem helyes az, amit kaptam. Senkinek sincs jobb dolga, csak hosszú sorokon át fikázni engem? Én bírom a kritikát. Nem csak jártatom a számat, hogy elfogadom, hanem valóban nagyon jól viselem a negatív kritikát. Tudom, mit hibáztam, mit kellett volna másképpen csinálni. Sajnálom, hogy anno nem terveztem meg jobban, de eleinte (kis naivan) úgy gondoltam, menni fog a dolog. Nos, nem. Amikor megérkezett az első negatív hozzászólás, elfogadtam. Itt nem a negatív vélemények miatt nincs frissítés, hanem a bántás miatt. Bármennyire is felelősséggel tartozom a blog iránt, azt nem tűröm el, hogy engem alázzanak. Lehet, hogy rossz lett az egész, de még mindig mi fektettük bele az időnket, és próbáltunk összehozni valamit. Ami lehet, hogy nem sikerült, de több tiszteletet várnék! 3 bejegyzés maradt el: egy rész az egyik- és egy fél a másik történetemből, ami nem fog kikerülni, mert nincs szükségem több támadásra. Ha valaki elszeretné olvasni, írjon nekem privát e-mail a samwilberry@gmail.com-ra. Szívesen elküldöm. Azoknak, akiknek tetszik. Még egyszer hangsúlyozom, mielőtt bárki kiforgatná a szavamat: jól bírom a negatív kritikát, de a mocskolódás nem érdekel.
Lássuk, mi az, ami eléggé taszító volt:
"Ez az idei Larry Christmas enyhén szólva is pocsék volt, szerintem nem csak én csalódtam.Drága Sam, szerintem csak azt vállald be, amivel képes vagy megbírkózni! Tudom, te kifejtetted, mi hogy volt, de egy hónapja volt szenteste, és egyetlenegy olyan történet volt, ami elnyerte a tetszésemet.
Plusz az is visszataszító valahol, hogy néhányan a +18-as jelenetek hajszolásával szeretnétek olvasókat szerezni. "És az író van értünk, olvasókért" (idézet egy hozzászólásból)
Részben egyetértek ezzel! De úgy vélem, hogy a "pocsék" kifejezés elég erős erre. Két rész maradt el. A többi történet befejezett. És rengeteg órát ráfordítottunk arra, hogy minőségi írásokat olvashassatok, INGYEN. Azzal meg nem teljesen értek egyet, hogy az író van az olvasóért, mert ez KÖLCSÖNÖS dolog, egyik sem diadalmaskodik a másik fölött. Az író órákat fektet egy-egy szöveg kivitelezésére, az olvasó pedig visszajelzésekkel hálálja meg. Ami itt volt is elegendő, aminek külön örültünk, de a trágár beszédet, az obszcén megnyilvánulást én nem tolerálom. Szerencse, hogy csak attól ment el a kedvem, hogy kitegyem ide az én írásomat, mert még mindig író akarok lenni, és ezen egyetlen negatív komment sem fog változtatni. Ebben mindenki biztos lehet. Nyugodtan lehet utálni engem. Sőt! Hidegen hagy. De ami itt ment, az nem igazságos. Ez nem csak rólam szólt, még sok ember részt vett benne. Nem gondoltatok arra, hogy nekik hogy esik ezeket olvasni? Hogy a sok beleőrölt munkának ez a "gyümölcse" számukra?
A kiakadásunk jogos. És szeretném, ha kulturáltan állnátok ehhez a témához. Én nem fogok vitatkozni, nem fogok támadni senkit sem. Értelmes, művelt ember módjára vitassuk meg a hozzászólásoknál, hogy mi a helyzet! :)
Szerencsére nagyon sokan értékelték azt a munkát, amit belefektettünk. Koránt sem 100%-os, és mint említettem, jól tudom, hogy rengeteg hiba van, de vannak, akik megértettek Bennünket. Ezért külön köszönet. Hála és hatalmas tisztelet azoknak, akik nem jöttek támadni, és támadás nélkül fejtették ki a véleményüket!
A másik meg: sajnálom, hogy újra és újra el kell mondanom, de a hiba az hiba. Ilyen egyszerű. Ez olyan, mint öt plusz öt, az mindig tíz. Sosem tizenegy. AZ ÉN TÖRTÉNETEIM IS TELE VANNAK HIBÁVAL. Elfogadom. Ezért vannak előolvasóim, bétáim. Sokszor azt mondták szar, dobjam ki a kukába, és lehet, hogy pár olvasónak tetszett volna, vagy két tucatnak is, de ha hiba van benne, azt ki kell küszöbölni. A másik az, hogy nem mindenki ennyire befogadó, és sokan megsértődnek, elfordulnak. Elég nehéz elfogadni, ha valamiben kevésbé vagyunk jók, vagy valamiben még fejlődnünk kell. Én végigjártam az utat, de megtanultam, ha igazán meg akarom valósítani azt, hogy elérjek az írással bármit is, nem ragadhatok meg egy szinten!
"Édes Istenem! Akkor egyszerűbben hogy te is megértsd: jó érzésű ember megtartja magának a kedvezőtlen véleményét, és levonja a következtetést. Egy komolyzenei koncertre mész, nem tetszik, az előadás végén normális ember nem megy oda és küldi el a mondjuk a csellistát a picsába, ganem úgy dönt, többet bem megy ilyen koncertre." Egy hozzászóló, akivel maximálisan egyetértek!
"Hát öcsém. Te tényleg ennyire csökött agyú vagy? Nem tetszett? Hát az szar ügy. Volt amelyik nekem se tetszett, mégse mentem oda verni a nyálam, hogy ez szar. Inkább rá mentem arra a kicsi piros x-re és kiléptem a picsába. Megértem, hogy a negatív kritika, is kritika, de te annyira alpári módon írtad le. Én azt szoktam mondani, hogy ha más szerint szar amit csinálok, akkor gyere cseréljünk helyet, és csináld jobban helyettem. És nem védek senkit, nem nyalok senkinek, csak már zavart, hogy ilyen buta vagy." Ezzel is egyetértek! Így kellene hozzáállni! Ennyi.
Azért köszönjük azoknak, akik nem mocskolódtak, és minden hiba ellenére értékelték azt, amit mi belefektettünk! Ez többet jelent mindennél. Ennyi lett volna a Larry Christmas, és én sajnálom a legjobban, hogy így ért véget. De nem csak rajtam múlt, higgyétek el! :) S.
