Vallomások - Tori

Hazza

Remegek. Louisra pillantok, aki épp most hajol el ajkamtól. Az ölembe húzom, ő meg mosolyogva helyezkedik, jobbra-balra. A mai este sorsdöntő lesz a kapcsolatunkban. Ma valljuk be a világnak, a directionereknek, a médiának, a menedzsmentet leszarva, hogy szeretjük egymást. És hol is lenne ezt a legegyszerűbb megtenni, ha nem a Trafalgar Square közepén, a nagy karácsonyi koncerten?

Az igazság az, hogy baromira félek. Ha egyetlen directionert is elvesztünk emiatt, a banda jövőjének akár annyi is lehet. De muszáj megtennünk. Louisra nézek, és érzem, hogy megéri. Ő is rám pillant, és mosolyog. Azt hiszem, ezt az idilli képet, ahogy én meg Louis együtt vagyunk, semmi, semmi nem szakíthatja szét.

- Csá!- halljuk a hangokat, és a bejárati ajtónk kivágódik. Ennyit a szét nemszakadásról….. Louis kipattan az ölemből, és mellém ül. Elpirulva igazgatja meg magát, én meg csak kuncogni tudok beszariságán.

- Merre vagytok? – halljuk Zayn hangját, és látjuk betódulni a banda három tagját a nappalinkba. Niall máris a konyha felé veszi az irányt, a többiek meg leülnek.

- Beszélni akartunk veletek a ma estéről- mondja Liam, és nagyon komolyan nézeget bennünket. Ha ők azt mondják, nem mondhatjuk ki, hogy szeretjük egymást, akkor nem tesszük. Mert a banda és a barátságunk, mindennél fontosabb nekem és Louisnak egyaránt. Persze, belehalnánk, és már nagyon jó lenne, ha mindenki tudná, de a fiúknak is bele kell egyezniük.

- Mondd !- Alig találom meg a hangomat, és Louis kezét keresem. Ő összekulcsolja az ujjainkat, és rám mosolyog.

- El kell mondanunk, hogy nagyon örülünk annak, amit tenni készültök…- sóhajt Zayn. – És mondtátok, hogyha úgy akarjuk, nem teszitek meg ezt a lépést.

Erőtlenül bólintok. Kiszárad a szám, és szegény Lou kezét szorítom. Teljesen leizzadok. Belehalok….

- Namármost. Mit képzeltek?! Hogy nem fogunk támogatni benneteket?!- Liam olyan szenvedéllyel beszél, hogy nyakán kidudorodik egy ér. Hisztérikus kacagás tör fel a torkomból. Ilyenek az igazi barátok, akiknek az fáj, hogy nem bízunk meg bennük, nem az, hogy kockáztatjuk a jövőjüket. Louis is nevet, és úgy éreztem, hogy ennél szebb hang nincs a világegyetemben. Az órámra pillantok. Még vanegy pár óránk a fellépésig, és azt együtt akarjuk elütni. Míg Zayn, Liam, meg Louis nekiállnak Fifázni, addig mi Niallel ’Ki nevet a végén’-t játszunk.

- Komolyan?- szól Louis a kanapéról- Gyertek inkább Fifázni, mint azzal a nyomi játékkal játszotok….

Csúnyán nézek rá a vállam felett, Ő meg rám kacsint.

- Hagyd őket, tiszta kockák.- nevet Zayn.

- Hagyd őket- kontrázok Niallre nézve- tiszta IQ betyárok.

A kanapés társaság felnevet. Niall is annyira röhög, hogy kicsordulnak a könnyei.

- Niall! Nem ugrasz be helyettem?- néz Lou a szöszire.

- De, persze, szívesen. Te mit csinálsz?

- Harryvel elugrunk kajáért.- Lou máris a hátam mögött áll, és beletúr a hajamba.

- De aztán ki ne hűljön!- halljuk Liam hangját, majd vadállatias nevetés hallatszik. Mi kimegyünk az előszobánkba, és felöltözködünk jó melegen, hiszen Londonban nincs 40 fok. Imádom a karácsonyt, főleg amikor ilyen nagy pelyhekben esik a hó. Egyszerűen csodálatos. Futólépésben tesszük meg az utat Louis kocsijáig, majd én az anyósülésre vágódom, ő meg a vezetőülésbe. Beindítja a motort, de mielőtt gázt adna volna, rám néz.

- Harry, biztos ezt akarod?- szemeiben kétséget látok. Kezembe veszem az arcát, és mélyen a szemébe nézek.

- Louis, mióta összefutottunk a vécében, azóta azt akarom, hogy az enyém légy, és ha a világ legszebb kincse, a legtökéletesebb ember, akit a teremtő ebbe az apró, mocskos világba hozott, az enyém, azt akarom, hogy mindenki megtudja.

Közelebb hajol, és száját az enyémre tapasztja. A nadrágomban megindul az ismerős bizsergés, és amikor szétnyitja a száját, és apró nyelvét végighúzza a számon, vadállatias nyögés tör ki belőlem. Valahogy elszakadunk egymástól, és most a nyakamat csókolgatja, én meg úgy nyögdécselek, mint egy idióta tinédzser.

- Lou! Lou! Nem…- próbálom mondani, hogy vagy menjünk be, vagy boltba, ahova indultunk, de én szét fogok robbanni, ha nem tesz most valamit. Kezemet a nadrágjához vezettoem, és rámarkolok férfiasságára, amitől felnyög. Keze már le is húzza a sliccem, a bokszerem következik. Amikor az is lekerül, és ágaskodó férfiasságom előkerül, Lou elkezd dolgozni. Ajkaival becuppantja péniszem, és egyre mélyebbre engedi magába. Hajába túrok, és gyorsabb tempót diktálok.

- Lou, végem- nyökögöm, ő meg teljes hosszában a szájába fogad, míg egy nagy nyögéssel lépem át a csúcsot. Felhúzom Louist, és megcsókolom.

- Te jössz- suttogom a szájába. De ő csak elmosolyodik, és megrázza a fejét.

- Majd ha a fiúk elmentek. A koncert előtt megduglak, Harry Styles.

Szégyen, nem szégyen, férfiasságom újra ficánkol.

***

Arra, hogy a fiúk elmenjenek, sokat kellett várni. Amikor elmentek, csak egy óránk volt a koncertig. Amint becsuktuk mögöttük az ajtót, Lout a karjaimba kaptam, és mentem is vele a hálónkba. Ott aztán egymásnak estünk. Vadul faltuk a másik testének minden egyes négyzetcentiméterét, nyelvünket, kezünket is bevetve. Végül, amikor már alul voltam, Louis hasra fordított, és kicsit megemelte a csípőmet. Benyálazta az egyik ujját, és belém vezette. Majd még egyet. Nyögdécseltem, mert nagyon jól esett.

- Hazza- nyögte, és belém hatolt. Felordítottam, félig a fájdalomtól, félig a vágytól. Ő merevedő péniszemre markolt az egyik kezével, a másikkal a vállamba kapaszkodott. Lassan mozgott bennem, és ugyanarra az ütemre rángatta a férfiasságom. Aztán elkezdett egyre gyorsabban, egyre mélyebben belém hatolni, egészen addig, amíg egy brutális HARRY kiáltással el nem élvezett bennem.

Louis

A borzalmasan jó szexuális kielégültség után elkezdünk kapkodva öltözni.  Ő tiszta pirosba, én meg tiszta karácsonyi mintás cuccokba. Ahogy ránézek, összeszorul a szívem. Félek attól a lépéstől, amit tenni készülünk, de muszáj kinyilatkoztatnunk az érzéseinket. Ha nem tudja meg a világ, hogy ő az enyém, akkor… nem bírom ezt már sokáig. Sietve vesszük fel kabátjainkat, meg a cipőinket. Ahogy ott áll, elmosolyodom, és a nyakába dobok egy sálat, majd lehúzom magamhoz egy csókra. Ő belemosolyog, és átkarol. Én is mosolygok.

- El fogunk késni- húzódik el, de homlokát az enyémnek dönti.

- Nem akarjuk, hogy elkéssünk, ugye?- kacsintok.

- Lou- sóhajt. Gyorsan ad még egy puszit a szám sarkába, majd sprintelünk egyet a kocsimig. Azonnal beindítom a fűtést. Majd tolatok, és lassabban hajtok a megszokottnál, mert ilyen borzasztó időben nem lehet tudni…

Végül megérkezünk, én meg be is állok a ’sztárparkoló’-ba. Azonnal megjelennek a biztonsági őreink. Átvezetnek minket a backstage- be. A fiúk már ott ülnek, mindenki a telefonját nyomkodja.

- Sziasztok- köszönünk.

- Sziasztok, nem siettétek el- pillant fel Niall a telójából - Paul őrjöng. Ennek az estének menedzsmentváltás lesz a vége.

Sóhajtok. Félve pillantok a fiúkra. De senki sincs kiakadva a lépésünk miatt.

- Amúgy is ideje volt- áll fel Liam, és nyújtózik egyet .- Ezek nem hagynak minket élni…

Hazza felnevet mellettem.

- Liam, neked nem túl sok életed van, Sophián kívül.-Liam hozzávág egy párnát.

- Na,- szólalok meg- ha elcsúnyul a pofija, mit fogok én rajta szeretni?

- Csak a pofimat szereted?!- néz rám sértetten Hazza, de a karjaiba von.

- Nem… van még pár másik részed is- mondom, és magamhoz húzom egy csókra.

- Fúj, fiúk, szobára - halljuk Zaynt, és mindenki nevet.

-One Direction! 5 percetek van a kezdésig!

Szívembe markol a félelem. Bekapunk egy pár gumimacit, mert az hagyomány, és elindulunk a színpadra. A Mindnight Memories- zal kellett volna kezdenünk, de a You and I- al indítunk. A végén. Úgy egyeztünk meg, hogy Liam vezeti be, így várok türelmesen.

- Boldog karácsonyt! Két tagunk óriási karácsonyi meglepetéssel készült… Amit a fandom 70%-a máris sejt. Louis? Harry?

- Drága directionerek!- Hazza rám mosolyog .- A szerelem az egyetlen, ami ebben a világban még fényt ad. Én szerelmes vagyok. Valószínűleg sokatoknak ez furcsa, ne adj isten undorító lesz, de sajnálom, be kell vallanom… Szerelmes vagyok Louisba!

A közönség megőrül. Van aki elveszti az önuralmát,, vav aki azt kiabálja, hogy BUZIK!! És van, aki csak mosolyog. Én csak velük törődöm, és Hazza karjaiba bújok. De feljön pár biztonsági őr, és letoloncolnak minket a színpadról. Paul vérvörös képpel fogad minket.

***

- Vége- sóhajt mosolyogva Harry, és beül mellém a kocsiba. Még egy utolsó mosoly, majd indítok.

Paul szavai járnak a fejemben, ezért csak félig koncentrálok az útra, és nem vezetek óvatosan.

Az autó kicsúszik.

Tudom, hogy vége.

Harryre vetek egy utolsó pillantást.

Majd minden elsötétül.

*****

- Louis Tomlinson és Harry Styles ma este 22:34-kor balesetet szenvedtek. Az autójuk kicsúszott a jeges útról. A két énekes a helyszínen meghalt. Épp, amikor bevallották, hogy homoszexuális párkapcsolatban élnek. A directionerek százai követtek el öngyilkosságot. A One Direction nem nyilatkozik az ügyben. Részvétünket kell kifejeznünk. Szerették egymást…


.